
|
1349 Geoffrey de Charny francia kereszteslovag levelet ír VI. Kelemen pápának, amelyben közli, hogy Szűz Mária tiszteletére templomot akar építeni a franciaországi Lireyben, ahol a birtokában lévő leplet is el akarja helyezni. (Egyes feltevések szerint Konstantinápolyban jutott hozzá.)
1355 Lireyben először teszik közszemlére a leplet, amelyet számos zarándok keres fel. Az alkalom emlékére érmet is vernek. Henrik püspök, aki nem hiszi, hogy a lepel valódi lenne, véget vet a zarándoklatnak és a kegytárgyat elrejtik.
1389 Pierre d’Arcis Troyes-i püspök VII. Kelemen ellenpápához fordul, hogy engedje meg a lepel bemutatását Lireyben. Szerinte az ereklye eredeti.
1390 VII. Kelemen megtagadja a kérést, és kiátkozás terhe alatt megtiltja a püspöknek, hogy bárkinek beszéljen a lepelről.
1443–1460 Lirey kanonokja és a környék földesúrnője, Margaret de Charny pereskednek a lepel miatt. Az asszony haláláig többször is kiállítja a leplet, mit sem törődve az egyházi átokkal.
1465 I. Lajos savoyai herceg halála. Egy-két évtizeddel későbbi krónika szerint a herceg legnagyobb érdeme, hogy Savoya számára megszerezte a leplet. Utódja, IX. Amaedeus 1502-ben a Chambéry-i Sainte Chapelle-ben megalapítja a lepel kultuszát. A kápolna leégése után a klarissza apácák kijavítják a lepel sérüléseit.
1471–1483 A lepel átkerül Chambéryból Vercellibe, onnan pedig Torinóba. További útja: Torinóból Ivreába, onnan Moncalieribe, onnan vissza Ivreába, onnan ismét Chambérybe, Susa, Avigliano, Rivoli után Pineroloba.
1483 A Chambéry-i Sainte Chapelle sekrestyése leltárában megemlíti a leplet, amit „egy vörös selyem drapériába csomagoltak, és egy karmazsinnal bélelt, ezüst szegecsekkel kivert, arany kulccsal záródó dobozban őriznek”.
1502 Ausztriai Margit savoyai hercegnő kérésére a lepel végleges otthonra lel a Chambéry-i vár királyi kápolnájában.
1509 Lievin van Latham flamand ötvös ezüstből készít új ládikát a lepel számára.
1532 Tűzvész pusztít a Sainte Chapelle-ben. Az ezüst ládika teljesen összeég, s bár az olvadt ezüst egy cseppje az összehajtogatott lepel sarkát kiégeti, maga a szövet lényegében nem károsodik. (A tűzvészt Rabelais is felemlegeti a Gargantuában, azt híresztelve, hogy a lepel megsemmisült.)
1535 Savoyt francia csapatok szállják meg. III. Károly és családja elhagyja Chambéryt. A lepelt Piemontba viszik és még abban az évben kiállítják Torinóban. A következő néhány száz évben a szent lepel lesz Torino „védelmezője”.
1694 A leplet a Guarini kápolnába viszik, ahol a következő háromszáz évben őrzik.
1868 A tudományos vizsgálat kezdete: Monsignor Gastaldi, Aluzzo akkori püspöke, később torinói érsek megméri a lepel nagyságát (410 x 140 cm).
1898 Secondo Pia, egy amatőr olasz fényképész készíti róla az első felvételt.
1939 Az első nemzeti kongresszus a torinói lepelről. A háború alatt a leplet egy Nápolytól északra fekvő bencés kolostorban rejtik el.
1946 A lepel visszatér a torinói királyi kápolnába.
1959 A Centro Internazionale di Sindonologia megalakulása Torinóban.
1969 Elkészülnek az első színes felvételek a lepelről.
1972 Egy ismeretlen személy a tetőn keresztül behatol a Királyi Kápolnába, és megpróbálja elégetni a leplet, amiben semmi kár nem keletkezik a háború alatt neki készített azbeszt védőtakaró miatt.
1973 A lepel első bemutatása a televízióban. Több tudós is lehetőséget kap a lepel közvetlen vizsgálatára. Még ugyanabban az évben mintákat vesznek a lepel különböző részeiről tudományos vizsgálat céljából.
1978 A lepel torinói tartózkodásának 400 éves évfordulója alkalmával öt héten át 3,5 millió ember látja a relikviát, köztük Karol Woytila kardinális, aki hamarosan II. János Pál néven foglalja el a pápai trónt. Ugyanabban az évben öt napon át több ezer fotót és röntgenfelvételt készítenek a lepelről.
1988 Az első vérminták kivétele a lepelről. Ugyanabban az évben egy arizonai laboratóriumban C14-es radiokarbon módszerrel i. sz. 1350-re teszik a lepel keletkezését. Ugyanezt erősíti meg egy oxfordi laboratórium hasonló vizsgálata is.
1989 Újságírók kérdésére válaszolva II. János Pál megerősíti, hogy a lepel eredeti relikvia, holott korábban a torinói püspök már elismerte a radiokarbon vizsgálatok eredményeként, hogy a lepel „középkori hamisítvány”.
1997 Tűz üt ki a Guarini kápolnában, amely a lepel biztonságát is fenyegeti.
2000. augusztus 26. és október 22. között a jubileumi év alkalmával közszemlére tett leplet 2,5 millióan látták.
|
|